Támogassa aláírásával a Demokratikus Koalíció kezdeményezését!
Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének Városfejlesztési és –üzemeltetési Bizottsága (VÜB) 2016. március 23.-án pályázatot írt ki önkormányzati tulajdonban lévő területek elnevezésére.
A Demokratikus Koalíció nevében Bollók Istvánné volt polgármester és Perlai Zoltán önkormányzati képviselő – az érintett családokkal történt egyeztetést követően - számos helyi civil szervezet és magánszemély kezdeményezését felkarolva javaslatot tett a Budafoki Szomszédok Piaca előtti tér illetve a Pécsi, illetve Játék utcai társasházak közötti park elnevezésére.
A DK javasolja, hogy a nemrégiben átadott piac előtti területet Munkácsy Károly térnek, míg a közeljövőben átadásra kerülő lakótelepi parkot Jászberényi József parknak nevezze el - az önkormányzat szakbizottságának támogatását követően - soron következő májusi ülésén a képviselő-testület.
A VÜB 2016. május 25.-i döntéséig a DK aláírásgyűjtésbe kezd, melyhez kéri mindazok csatlakozását, akik a javaslatokat aláírásukkal is támogatni kívánják.
A kezdeményezéshez való csatlakozási szándékát jelezheti elektronikusan a perlai.zoltan@gmail.com címen vagy a 06-20-214-9996-os telefonszámon vagy személyesen a DK kerületi irodájában (1221 Kossuth Lajos u. 60.) kedden és csütörtökön 15-19 óra között (Telefon: 1952-0594; 06-30-358-1080).
Támogatását kinyilváníthatja április 30.-án (szombaton) délelőtt 9-11 között a Piac előtti DK pultnál vagy a május 1.-i kerületi majálison egész nap a DK Művelődési Ház előtti sátránál.
A két névadó életútját az alábbiakban ismertetjük:
Munkácsy Károly (1923-2010)
Munkácsy Károly 1923-ban született Hódmezővásárhelyen. 1943-ban az Állami Tanítóképző Intézetben tanítói diplomát szerzett. 1951-ben elvégezte a Testnevelési Szaktanítóképzőt, majd 1952-ben a Tanárképző Főiskola testnevelési szakát. Tanítani Szentkirálypusztán kezdett 1943-ban. 1944-ben bevonult, majd hadi fogságba esett a Szovjetunióban, ahonnan csak 1946-ban tért haza.
Azóta egészen haláláig Budafokon élt és alkotott. Az Árpád utcai iskolában harminc, majd a Bartók Béla utcai általános iskolában tizenhét évig tanított. Huszonöt éven át a Budapest XXII. kerületi Testnevelő Munkaközösség vezetője volt. Edzőként, évtizedeken át, több atlétikai szakosztályt is irányított. Kerületi iskolák tornaünnepélyeit vezette, mezei futóversenyeket, sportnapokat szervezett. Testnevelői, pedagógusi tevékenységéért tizenöt alkalommal részesült különböző kitüntetésekben.
Nyugdíjazását követően, ifjúkori álmát megvalósítva, szobrászként tevékenykedett a kerületi Mészáros László Képzőművészeti Egyesületben. Több hazai és külföldi kiállításon szerepelt, emellett tíz önálló tárlata is volt. Alkotásaival huszonöt év alatt számos díjat nyert. Köztérre és köztulajdonba került mintegy harmincöt műve, ezekből tizennyolc a kerületben ma is látható.
A képviselő-testület által alapított Díszpolgári címet – a kerületi díjazottak között elsőként - sok évtizedes pedagógusi, majd művészeti, szobrászati tevékenységével méltán érdemelte ki 1995-ben.
Jászberényi József (1944-2011)
Jászberényi József 1944. október 19-én született Rozsnyón. Apja katonaember lévén sok helyen megfordult az országban, míg 1951-ben Budapesten a XIII. kerületben telepedett le családjával. Az általános iskola elvégzése után, műszerész tanulóként került a Fővárosi Vízművekhez. 1962-ben végzett, mint műszerész. 1967-ben nősült meg, felesége tanítónőként dolgozott. Két gyermekük született: Márta, aki a BÁV egyik üzletének vezetője, és József, aki irodalomtörténész, egyetemi tanár.
1958-tól 2006-ig, nyugdíjba vonulásáig volt dolgozója a Fővárosi Vízműveknek. 1975-ben – miután csoportvezetői főgépész munkát kapott a budafoki Vízműveknél - költözött családjával a Leányka utcai lakótelepre. Özvegye és lánya a mai napig a „hosszú sorház” lakója.
Budafokon kezdődött közéleti munkája is, a lakóbizottsági tagságtól a képviselőségig. 1985-től 1990-ig tanácstag volt. 1992-ben időközi választáson választottak meg először önkormányzati képviselőnek, majd további négy választás alkalmából (1994-ben, 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban) a lakótelep lakói ismételten bizalmat szavaztak neki.
Nem volt a szavak, a politikai viták és a hosszú szónoklatok embere, de mindig kiállt az itt lakókért. A lakótelepen akkor és most is sok olyan ember él, akik nem tekinthetőek gazdagnak. Egyszerű munkásemberként mindig is közéjük tartozónak tekintette magát, az itt lakók pedig - akiket nem az érdekelt, hogy ki milyen színekben politizál, hanem az, hogy legyen mit az asztalra tenni, a gyerek járhasson iskolába, be lehessen fizetni a számlákat, legyenek körzeti játszóterek - hamar befogadták, elfogadták és igényelték tanácsait. A képviselői munka számára valóban 24 órás elfoglaltságot jelentett, választói nagy részét személyesen ismerte, nem egy esetben éjszaka is segített a felmerülő problémák megoldásában.
Szívügye volt az Anna utcai, a felüljáró melletti, a zeneiskola előtti, de különösen a Kárpitos (ma Demjén István) utcai játszótér felújítása. Az itt felnőtt generációk tagjai ma is őrzik emlékét és köszönettel gondolnak vissza a tanévkezdéskor és gyereknapon megtartott rendezvényekre.
2011-ben 67 éves korában hunyt el.
Közel negyedszázadon át végzett fáradhatatlan közösségi munkájának méltó emléket állíthat az Önkormányzat, amikor a játszótér melletti közparkot Jászberényi Józsefről nevezi el.
