A T. Ház június 13-án hétfőn szavaz Balog Zoltán miniszter által jegyzett előterjesztés alapján iskoláink jövőjéről. A három évvel ezelőtti – mára gyakorlatilag megbukott - szakmai államosítást most követheti az intézmények működtetésének államosítása. A szavazás eredménye borítékolható.
Így az idei tanévzáráskor nemcsak gyerekeink, unokáink búcsúznak az iskolától, hanem az önkormányzatok is. Nagy különbség azonban, hogy míg a diákok számára ez a búcsú átmeneti és örömteli, addig a helyi lakosság képviseletével felruházott önkormányzatok számára a búcsú véglegesnek és kivédhetetlennek tűnik.
Valóban ezt akartuk?
Az idősebbek még emlékezhetnek rá, hogy ez már egyszer megtörtént velünk. Szinte napra pontosan 68 évvel ezelőtt egy hasonló folyamat eredményeként államosították az egyházi iskolákat, így lett akkor a budafoki Premontrei Szent István Gimnáziumból Budai Nagy Antal Gimnázium.
A történelem valóban ismétli önmagát? Nézzük, miként emlékezik a történelem 1948-ra és miként fog 2016-ra. Az esetleges egyezések lehetnek a véletlen művei is.
Premontreis diákok az 1940/41-es tanévben
Iskolák államosítása 1948-ban
Az iskolaügy legnagyobb harca a korszakban az egyházi iskolák ellen folyt. Először a földosztás mért csapást az egyházi iskolákra, jelentősen megnehezítve azok fönntartását. Az első támadás a kötelező hitoktatás fakultatívvá tételére irányult 1947-ben, az egyházaknak ezt rövid időre sikerült visszaverniük. Ezután (az 1947 márciusában közoktatásügyi miniszterré kinevezett Ortutay Gyula irányításával) jól megtervezett és előkészített (propaganda)hadjárat indult az iskolák államosítását előkészítendő. Megszervezte, hogy egyházi tanítói küldöttség jelenjen meg a minisztériumban és kérje az államosítást az egyházi intézmények elnyomó, antidemokratikus voltára hivatkozva, országos aláírásgyűjtésbe kezdtek az államosítás mellett, stb. Az egyházak viszont mozgósították híveiket és jelentős tüntetésekre került sor. A híres „pócspetri eset" alkalmat adott az egyházak elleni uszításra és a cselekvésre is. A szó szerint véres harc az egyházak vereségével végződött, Ravasz Lászlót eltávolították, megkezdődtek az egyházak elleni koncepciós perek, Mindszentyt is perbe fogták, a szerzetesrendeket betiltották. Az országgyűlés 1948. június 16-án elfogadta az egyházi iskolák államosításáról szóló törvényt. Az időzítés nem volt véletlen, a tanév vége után nehezebb volt mozgósítani a tantestületet, a diákokat, a szülői munkaközösséget. A keserű pirulát a tanárok fizetésemelésével próbálták megédesíteni (már júniusban!). Összesen 6505 iskola került ekkor állami tulajdonba, az ország iskoláinak több mint kétharmada. 18 ezer pedagógus vált állami alkalmazottá.[1]
Budais diákok 2016-ban
Iskolák államosítása 2016-ban
Az iskolaügy legnagyobb harca e korszakban a Soros György által pénzelni vélt liberális szemléletű állami iskolák és pedagógusok ellen folyik. Először a 2011-ben elfogadott köznevelési törvény mért csapást az állami iskolákra, egyeztetés nélkül felborítva az intézmények addigi szakmai működési rendjét. Ezen támadás része volt a hitoktatás és az erkölcstan, valamint a napi testnevelésóra kötelező bevezetése. Ezt követte az érettségi vizsga közösségi munkához való kötése és a tankönyvpiac államosítása. A kreatívabb iskoláknak ezt rövidebb-hosszabb időre sikerült visszaverniük, az átgondolatlan szabályzások és ötletelések romboló hatásait tompítaniuk. Ezután (a 2012 májusában „emberminiszterré” kinevezett Balogh Zoltán irányításával) jól megtervezett és előkészített (propaganda)hadjárat indult az iskolák szakmai felügyeletének államosítását előkészítendő, melyet még ugyanebben az évben le is vezényeltek.
Az ezt követő három év azonban bebizonyította, hogy az államosítás ezen első lépése totális kudarc lett. A pedagógus társadalom öntudatra ébredt, mozgósította a szülőket, jelentős tüntetésekre került sor. A híres „miskolci eset” azonban alkalmat adott az iskolák elleni uszításra és cselekvésre is. A szó szerinti adok-kapok - az oktatási államtitkár és a KLIK elnök bukása ellenére - az iskolák vereségével végződött. A tüntetések vezetőit vegzálták, a tüntetésre igyekvő pedagógusokat listázták, a hisztéria tetőpontjaként pedig a tábla mögött még maga Soros György rémképe is megjelent.
A látszatdemokrácia dicsőségére a nyilvánosság felé túltolt bicikliről és sikeres egyeztetési folyamatról tudósított a hatalom, de közben már készült az államosítás második lépése. A hatalomhoz hű iskolai küldöttségek, soha nem hallott szakmai szervezetek sora jelent meg a minisztérium kerek asztalánál kérve a minisztertől a teljes körű és azonnali államosítást a helyi önkormányzatok pazarló, antidemokratikus működtetését megállítandó. Az Országgyűlés végül 2016. június 13-án elfogadta az önkormányzatok által működtetett iskolák államosításáról szóló törvényt. Az időzítés nem volt véletlen, a tanév vége után nehezebb volt mozgósítani a tantestületet, a diákokat, a szülői munkaközösséget. A keserű pirulát nem is próbálták megédesíteni, a pedagógusok 25 pontos szakmai követelése a kukában landolt, a szakszervezetekkel együtt.
Az Országgyűlés előtt álló javaslat szerint a Fidesz végérvényes államosítaná oktatási intézményeit, mely alól Budafok-Tétény sem kivétel.
Mit jelent ez pontosan?
- Megvonják az iskolákat működtető és azt továbbra is vállaló önkormányzatoktól a működtetés jogát.
- Elveszik az önkormányzatoktól az általuk épített, vagy több esetben uniós forrásból bővített, korszerűsített saját tulajdonukban álló ingatlanokra vonatkozó jogaikat.
- Budafok-Tétény nem tudja a jövőben biztosítani, hogy a gyerekek ellátása az iskolában olyan szintű legyen, amilyent eddig a saját üzemeltetés alatt biztosított.
- Budafok-Tétény nem tudja a jövőben megakadályozni, hogy az iskolaépületek, bútorok, felszerelések megfelelő karbantartás-felújítás hiányában leromoljanak.
- Az önkormányzat megkérdezése nélkül az állam számára lehetővé válok, hogy iskolákat szervezzenek át, szüntessenek meg, vagy éppen adjanak át egyházi kezelésbe.
- A szakmai munka biztosítására iskoláink vagyonát más települések javára átcsoportosíthatják.
- Az önkormányzat az eddig látszatból fenntartott véleményezési illetve egyetértési jogkörét is elveszíti az oktatás egész területén.
Maradva a történelmi párhuzamnál érdemes azon elgondolkodni, hogy vajon a Fidesz 1989-ben ugyanezt a javaslatot elfogadta volna-e?
Akkor ugyanis – még Sorossal a hátuk mögött - az oktatásról így gondolkodtak:
Van olyan fideszes, aki még emlékezni képes azokra az időkre:
Pokorni Zoltán - aki az első Orbán-kormányban oktatási miniszter volt - az MTI tudósítása szerint azt mondta, egyetért a Budapesti Önkormányzati Szövetséggel és a szakmai irányításon kívül minden iskolafenntartási feladatnak az erre vállalkozó önkormányzatoknál van a helye.
A Fidesz egykori elnöke ezen túl arról beszélt, hogy fontos megfelelő, szerethető körülményeket, közösségi tereket létrehozni a gyerekek számára, mert ők
nem azért szeretnek iskolába járni, mert jól tanulnak, hanem azért tanulnak jól, mert szeretnek iskolába járni".
A kormány azt állítja, hogy a kettős működtetésű - állami fenntartás, önkormányzati működtetés – rendszer megbukott. Ezzel szemben az a közoktatás irányítási rendszer bizonyult működésképtelennek, amelyet a KLIK kialakításával létrehozott.
Az elmúlt három évben az önkormányzatok az üzemeltetési feladataikat megfelelően ellátták, finanszírozták, ellenben a KLIK által működtetett iskoláknál a szükséges beruházások, fejlesztések elmaradtak, sok esetben még a rezsiszámlákat sem fizették ki.
A budafok-tétényi képviselő-testület június 23.-i ülésre a DK kezdeményezésére előterjesztés készült, amely megmentheti a város iskoláit az állam és a KLIK ölelésétől, javasolva hogy továbbra is önkormányzati működtetés mellett biztosítsuk gyermekeink számára az eddig megszokott oktatási feltételeket.
|
Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzat Perlai Zoltán önkormányzati képviselő Demokratikus Koalíció |
E L Ő T E R J E S Z T É S
a Képviselő-testület 2016. június 23.-i ülésére
Tárgy: Véleménynyilvánítás, döntés kezdeményezés Alaptörvénye 32. cikk (1) j) pontja alapján
Az előterjesztés tárgyalása a 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 46. § (1) bekezdés alapján nyilvános ülésen történik.
Tisztelt Képviselő-testület!
A Magyar Országgyűlés napirendjén van a T/10729 sz. törvényjavaslat (melyet a T. Képviselő-testület 2016. június 23-i üléséig várhatóan el is fogad az Országgyűlés), amely jelentősen átalakítja a közoktatás rendszerét. Ennek keretében az állam elveszi az általános és középiskolák működtetésének lehetőségét és felelősségét azoktól az önkormányzatoktól, melyek eddig önként vállalt feladatként azokat működtették.
Budafok-Tétényben komoly hagyományai és eredményei vannak az iskolák működtetésnek. A kerületi Önkormányzat a közoktatás 2013. évi államosítása előtt tíz általános iskola és két középiskola iskolafenntartó Önkormányzata volt. Kiváló, rendkívül erős szakmai hátteret (Pedagógiai Kabinet), kiszámítható finanszírozási, működési lehetőséget biztosított az intézményeinek Saját és uniós forrásokból jelentős felújítások zajlottak az elmúlt évtizedekben. Mindezzel Budafok-Tétény Önkormányzata színvonalas iskolahálózatot hozott létre, amely átlátható és értelmezhető volt a szülők és diákok számára is. Gazdaságos, jól tervezhető, működtethető, irányítható rendszer jött létre így. A 2013. előtti döntéseknek volt „arca”, a mindenkori választott szakbizottságok és képviselő-testületek hozzák meg az iskolákat érintő döntéseket.
Budafok-Tétény az államosítás után is vállalta az iskolák működtetését és fenntartását jelentős saját forrás bevonásával. A kerületi iskolákban ismeretlenek voltak azok a mára már mindennapossá vált problémák, amelyek a KLIK fenntartásába átkerült iskolákban jelentkeztek. A kerületi Önkormányzat továbbra is jó működtetője volt intézményeinek, noha az oktatási-nevelési kérdések már kívül estek a hatáskörén.
A fent említett törvényjavaslat most ezt az utolsó kapcsot is elvágná a kerület képviseletével megbízott testületek és iskolái között. A jelenleginél nagyobb tankerületek létrehozásával a döntések még távolabbra kerülnek az iskoláktól és még több bürokráciával jár majd a végrehajtásuk. Ez ellentmond a szubszidiaritás elvének. Ezentúl számonkérhetetlen hivatalnokok hozzák majd a döntéseket a helyi testületek helyett.
Tisztelt Képviselő-testület!
Mindezek megakadályozása érdekében azt javasoljuk, hogy Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete élve a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) j) pontjában megfogalmazottak szerint, a Polgármester útján nyilvánítson véleményt, kezdeményezzen döntést a jelenleg T/10729 sz. törvényjavaslatban szereplő, a kerületi Önkormányzatot és a kerületi állampolgárokat hátrányosan érintő javaslatok ellen.
Határozati javaslat:
Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy:
- Felkéri a Polgármestert, hogy Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) j) pontja alapján nyilvánítson véleményt, kezdeményezzen döntést a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervnél a Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának fenntartásában lévő általános iskolák és középiskolák fenntartóváltásának megakadályozása érdekében.
- Felkéri a Polgármestert, hogy a tárgyalás eredményéről tájékoztassa a Képviselő-testületet soron következő ülésén.
Határidő: határozat kiadására azonnal
Felelős: Polgármester
Végrehajtást végzi: Polgármesteri Kabinet
A támogató döntéshez az Mötv. 47. § (2) bekezdése alapján egyszerű szótöbbség szükséges.
A határozathozatal az Mötv. 48. § (1) bekezdése alapján nyílt szavazással történik.
Budapest, 2016. május 31.
Perlai Zoltán
képviselő
Jó lenne, ha Budafok-Tétény kormánypárti képviselői nem pártkatonaként, hanem a kerület érdekét szem előtt tartó felelős képviselőként döntenének. Nekik a központi direktívák feltétel nélküli jóváhagyása helyett az itt élő polgárok, gyerekek és a gyerekeket nevelő pedagógusok érdekeit kellene végre képviselniük.
Itt az idő!
Feri, folytassam?
[1] http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/tort_tan_valt/az_iskolk_llamostsa.html
