Nyitás és zárás jobboldalon
A boltok vasárnap újra kinyitnak. Aláírásgyűjtés, tiltakozás, beadványok, újabb beadványok és kopaszok után a Fidesz végül feladta. Meghátrált a nép akarata előtt, a nép megkérdezése nélkül. Ez utóbbi szokását még megtartotta, mert mint ahogy a zárásról, úgy a nyitásról sem engedte, hogy helyette döntsenek. (Nép)szavazni, dönteni pedig évek óta csak úgy lehet, ahogy ők, és amikor akarják. „Kérdeztem magát? Nem kérdeztem! Na ugye.”
Ez a nyitás azonban most egy kicsit más. Ők is tudják. Többen már szégyenkeznek is közülük. Mint például Sebes Gábor a Fidesz helyi frakcióvezetője, amikor azt írja egy közösségi oldalon, hogy
"...van olyan, hogy egy párt politikájának egésze válik vállalhatatlanná. Az pedig, hogy sok apró részkérdés mikor áll össze egy nagy disznósággá, nem ennyire könnyen megválaszolható, de igyekszem észnél lenni. A Fidesz a Nemzeti Választási Bizottságban ülő küldöttei által mintegy a nevére vette a tesztoszterontúltengésben szenvedő kopaszokat. Bárki is találta ki ezt az akciót, száradjon le a keze! Utálok mások miatt szégyenkezni.”
Ritka és éppen ezért becsülendő ez az őszinteség, de mindez csak akkor lenne hiteles, ha az utolsó két mondat elhangzott volna a választási törvények egyoldalú átírásánál, a Questor-botrány kirobbanásánál, a kerületi trafikok kiosztásánál is. Akkor csak (hír)zárlat volt.
Sajnálatos, hogy ez a meglepő nyitottság a Budai Nagy Antal Gimnázium igazgatójának kinevezésekor vagy a kerületünkben tiltakozó több száz pedagógus szakmai javaslatainak befogadásakor is láthatatlan volt. Németh Zoltán alpolgármester 2010-ben még úgy gondolta, hogy
„Mindenképpen szükséges a jelen társadalmi helyzetben az együtt érző jelzés a pedagógustársadalomnak, a tanároknak, hogy tudják azt, hogy mi mellettük állunk, az ország mellettük áll szép hivatásuk teljesítésében.”
Ma már viszont
„…aggaszt(ja) a vita élessége és annak hangneme. Az önjelölt érdekképviselők kérlelhetetlensége a kormánnyal szemben és az, hogy (és ahogy) a gyerekeket is bevonják a konfliktusba, olyan harci eszközök, amelyek az elmúlt 26 évben ismeretlenek voltak.”
Csak remélni tudjuk, hogy előbb-utóbb ő is eljut oda, ahová a frakcióvezetője. Addig is mások szégyenkeznek helyette.
Az ismét kinyitott kapukon keresztül viszont tisztán látszik, hogy itt már nem aggódásról és szégyenkezésről van szó.
Ez már pánik. Kapuzárás előtti.
Nyitás és zárás baloldalon
„Én megtennék mindent azért, hogy lehessen nyerni. Lehetnek személyes ambíciók, lehetnek személyes sérelmek, de van egy mindennél fontosabb cél, ez pedig az, hogy 2018-ban le kell győzni a jelenlegi kormányt. Ennek érdekében szükség van arra, hogy aki tud, az működjön együtt, aki nem akar, és nem tud, akivel nem lehet, annak nem fogunk könyörögni.”
Mindezt nem a Demokratikus Koalíció valamelyik képviselője, hanem Molnár Gyula volt XI. kerületi polgármester, az MSZP elnök-jelöltje mondta néhány nappal ezelőtt. Szavai nyitott kapukat döngetnek minden kormányváltást kívánó demokrata előtt. A Fidesz ámokfutását látva és naponta megélve csak üdvözölni tudjuk a fenti mondatokat, mert legyen egyértelmű: nem az a fontos, hogy a kapun ki megy át elsőnek, hanem az, hogy mindenki átérjen, aki a belépés után zárt ajtók mögött szeretné hagyni egyszer és mindenkorra Orbán országát, annak alaptörvényével, KLIK-ével, gáz- és lámpaszerelőivel, új földesuraival, kibélelt alapítványaival, unortodox ötleteivel együtt. Ott majd játszhatnak kedvükre zártkapus meccseket.
Ma még csak az ajtó előtt állunk. De ha a boltok ajtaját ki tudtuk nyitni, akkor a demokraták ajtaján lévő zár eltávolítása sem lehet akadály, hiszen a megoldás kulcsa már a kezünkben van.
A kerületi DK kezdeményezésére létrejött kerekasztalhoz első szóra csatlakoztak a helyi demokratikus pártok, szervezetek. Tudjuk, hogy sok még a teendő, de a cél vitán felül közös: a kerületben is változásra és mindennek alapjául a demokratikus erők, civilek, magánszemélyek széleskörű összefogására van szükség. A közös kerekasztalnál mindenki elfér, aki mindezért tenni akar. Ne legyen kétség: csak együtt sikerülhet.
Zárjuk sorainkat.
