"A Klebelsberg nyáron, mint olyan megszűnik" (Rétvári Bence, KDNP-s országgyűlési képviselő, 2016.03.22.)[1]
„Jövő év elejétől az állam lesz az összes közoktatási intézmény fenntartója és működtetője is” (Sipos Imre, közoktatási helyettes államtitkár, 2016.05.18.)[2]
Alig két hónapig tartó kommunikációs kacskaringók után a kormány – az általa egyoldalúan összeállított Köznevelési Kerekasztallal[3] egyetértésben arra a következtetésre jutott, hogy a KLIK-el minden rendben van. A hazudozás után világossá tették, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) megmarad, mindössze a szervezeti felépítését alakítják át.
A Fidesz-kormány a tiltakozók kifárasztására játszott, és mindenkit h….-nek nézett, legyen szó diákról, szülőről, tanárról, szakszervezetről vagy éppen eddig lelkes fideszes képviselőről. Ma már az utóbbiak is belátják, hogy ez egy nagy átverés volt.
Karsay Ferenc Budafok-Tétény polgármestere (Fidesz) - 2016.06.23.
„A nálunk kiegyensúlyozottnak mondható együttműködés a fenntartóval (KLIK) sem tudta leplezni a működtetés-fenntartás elhatárolási bizonytalanságait, hiszen számos esetben a a működtetési többletkötelezettségeink vállalásának nem kevesebb tétje volt, minthogy csak ekként volt biztosítható az oktatás valamelyik alapvető feltétele.
Mindezek okán üdvözöltük, hogy a Köznevelési Kerekasztal már az alakuló ülésen az I. prioritási csoportba sorolta a működtetés-fenntartás rendezését. Nem várt fordulatként azonban a tárgykört újraszabályozó T/10729. számú törvényjavaslat a fenntartói és működtetői feladatokat összevonja, újra egységes fenntartói irányítást hoz létre, annak köréből azonban az önkormányzatokat teljességgel kívül rekeszti.
…Mindezt tovább árnyalja az a tény is, hogy a működtetési ráfordításoknak mintegy 90%-át most is a saját bevételből finanszíroztuk, és a jövőre sem látunk ehhez központi forrást tervezve.”[4]
Egyértelmű mindenki számára, hogy az „úgynevezett” köznevelési kerekasztal csak arra volt jó, hogy látszategyeztetéseket folytassanak saját magukkal, miközben a valódi problémákkal nem hajlandók érdemben foglalkozni. Így lett egy társadalmi elégedetlenség elnyomására kitalált „békéltető” kerekasztalból fideszes belháború.
A nagy átverés elemei
1. Centralizáció vagy decentralizáció, avagy amikor az 56, több mint a 198
A tavasz óta demonstráló pedagógusok legfőbb követelése a korábban jól működő helyi döntési jogkörök visszaállítása - a bürokratikus vízfejeket eredményező államosítás helyett -, a decentralizáció volt, hogy az iskola igazgatója ismét igazgató legyen és ne csak közvetítő. Nehezen értelmezhető, hogy a korábbi – Rétvári képviselő által megszüntetésre érett – 198 helyett a most létrejövő (miért pont) 56 tankerület mitől lesz kevésbé centralizált, a döntések mitől kerülnek közelebb az iskolákhoz? Ezzel az átszervezéssel sem az iskolák, sem az iskolaigazgatók nem kapnak több önállóságot vagy döntési jogkört. Valóban több javaslatot tehetnek majd a jövőben (tanítónőre, fizika tanárra, vagy éppen kazánfelújításra), de a végső döntés továbbra is azé az „újjászületett, megreformált” KLIK-é marad, amelynek helyi szervezete összeolvad a XI. kerületi társszervezettel.[5] A tankerületi központ a kerület határain kívülre kerül és 2013 januárja óta immár a negyedik KLIK vezető kezdi meg munkáját Budafok-Tétényben.[6]
2. Nem baj, hogy drága, de a miénk
Az iskolák fenntartásának négy évvel ezelőtti teljes államosítása után – és a tiltakozások ellenére – most tehát a működtetést is kötelező jelleggel elveszik a települési önkormányzatoktól, miközben az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy a Hoffmann Rózsa által kidolgozott állami rendszer kifejezetten drágább és rosszabb hatékonyságú, mint az önkormányzati működtetés.
A KLIK által működtetett rendszer csak kikapcsolt fűtésről, hiányzó krétáról és vécépapírról, elégtelen technikai feltételekről, és működésképtelen karbantartó rendszerről vált híressé, éppen ezért tartotta meg vagy vette vissza több települési önkormányzat - így kerületünk is -, a működtetést az elmúlt években. Az élet igazolta, hogy helyben sokkal hatékonyabb.
A kormány most mégis inkább szembemegy a szakmával, a tiltakozó pedagógusokkal, szülőkkel és diákokkal, de nem engednek a volt államtitkár asszony által kialakított rendszerből.
A tisztesség kedvéért fontos megjegyezni a kettős fenntartás a legtöbb – zömében kisebb lélekszámú - településen tényleg nem volt szerencsés, de a kormány nincs tisztában azzal, hogy mekkora terhet vállal most magára. Sok önkormányzat ugyanis nem csak a hivatalosan erre szánt forrásokból áldozott az iskola működtetésére. Budafok-Tétény sem volt kivétel e téren.
„Csak egy példa a meghozandó fontos döntésekre: pontos határvonalat kell húzni a fenntartó állam (Klik) és a működtető önkormányzat feladatai között. …Úgy vélem, e helyzetben minden lehetőt meg kell tennünk azért, hogy az indulatos akciók, diktátumok ne vezessenek elhamarkodott döntésekhez, és így önkormányzatunknak továbbra is módja nyíljon gondoskodni iskolaépületeinkről.” (Németh Zoltán, Budafok-Tétény fideszes alpolgármestere, 2016.03.22.)
„A főváros és a fővárosi kerületek az elmúlt években mindent megtettek azért, hogy az állami fenntartó pénzhiánya és szervezetlensége mellett is működőképes maradjon a közoktatás Budapesten. Az önkormányzatok számos feladatot vállaltak át a Klik helyett annak érdekében, hogy az oktatás színvonala ne csökkenjen. Nekünk fontosak az iskolák, az önkormányzat akkor is a magáénak érzi őket, ha az oktatási kormányzat ezt nem tudja értelmezni.” (Karsay Ferenc, Budafok-Tétény fideszes polgármestere, 2016.06.15.)[7]
Hát úgy tűnik, hogy az oktatási kormányzat tényleg nem tudja értelmezni, ezekkel az összegekkel pedig nem tud számolni az átveendő intézmények működésének tervezésénél, így valós a veszélye annak, hogy a szükségesnél kevesebb forrást fog ezekre a célokra szánni.
Mint azt a kerületi önkormányzat fentebb idézett előterjesztéséből is kiderül, az önkormányzatokat váratlanul érte az általuk működtetett iskolák állami átvételének szándéka. Számos módon kifejezték tiltakozásukat a kényszerállamosítás ellen. Ezzel szemben az EMMI június elején már úgy látta, hogy
„…a különböző önkormányzati szövetségek képviseltették magukat a kerekasztalon, ahol konszenzus volt abban a tekintetben, hogy át kell alakítani az állami intézményfenntartói rendszert, és konszenzus volt abban is, hogy a vegyes rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az állami fenntartás új struktúrájára vonatkozó, a Köznevelési Kerekasztal fenntartói munkacsoportja és az állami fenntartó központ által közösen kidolgozott és a tárgyalások során az EMMI által részletesen ismertetett javaslat minden feltételt kielégít, amely megfogalmazódott a különböző szervezetek részéről az elmúlt időszakban.”[8]
Erre mondják azt, hogy valaki nem mond igazat.
Nem mellesleg...
A Köznevelési Kerekasztal fenntartási kérdéseket tárgyaló bizottságának két vezetője:
Bíró Gábor
A kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium igazgatója, a kisvárdai képviselő-testület fideszes képviselője, az Oktatási Kulturális, Szabadidő és Sport Bizottság elnöke
Bárányos János
A bicskei Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola igazgatója, a bicskei képviselő-testület fideszes képviselője, a Gazdálkodási Bizottság elnöke
A kialakult nem hétköznapi helyzetet a Városházi Híradó júniusi végi számában a DK számára biztosított keretek között is próbáltuk érzékeltetni:
„És akkor jött a Tenkes kapitánya!”
Furcsa harcokra kényszerülnek manapság végváraink környékén a kurucok. A korábbi évekkel ellentétben azonban most nem a kuruc alaptörvényeket kritizálók, hanem annak szerzői váltak esküdt ellenséggé. Budafok-Tétényben is újfajta szabadságharc vette kezdetét. Hol van már Brüsszel! A kerületünket képviselő országos kuruc vezérek ellen fellázadt a helyi kurucok vezére, a mi Tenkes kapitányunk. A lázadás oka érthető. A felháborodás jogos. A korábbi helyi végvári „hősök” Szabolcs Attila és Németh (de kuruc) Zsolt napjainkban messzi vidékeken, a határon túl vitézkednek. Számukra már sokkal fontosabb, hogy a kurucok gyűlésén először fellépjenek az erdélyi református középiskolák visszaállamosítása ellen, majd vita és zokszó nélkül megszavazzák a magyar végvári iskolák teljeskörű államosítását.
Igaz, hogy évekig ezen iskolák védelmezőiként vívták aktuális szabadságharcukat, de hát a kurucok gyűlésén már csak nem illik vitázni. Most más szelek fújnak. A Tenkes kapitánya meg itt maradt egyedül néhány csendes vitézével. Se serege, se muníciója, a várban is mindenhol kurucok. A Buga Jakabok és a Budai Nagy Antalok pedig csak állnak értetlenül: mi ez a kurucos parasztvakítás?”
Tanulságos a kerületi önkormányzat tiltakozó fellépésének története is:
Az iskoláink megmentése érdekében a DK elsőként lépett még május végén. Kezdeményeztük, hogy a képviselő-testület júniusi ülésén forduljon a szakminiszteren keresztül a kormányhoz a beterjesztett törvényjavaslat visszavonása érdekében.
Az önkormányzat jegyzője javaslatunk újragondolását kérte, arra hivatkozva, hogy várjuk meg a törvény végszavazását. Hátha nem lesz szükség az előterjesztésre. Sajnos nem lett igaza. Az ismételten benyújtott immár sürgősségi előterjesztésünket már befogadták, de érdekes módon a fentebb is idézett – hasonló tárgyú és tartalmú – polgármesteri előterjesztést előbbre sorolták. Így a képviselő-testület vita nélkül szavazhatta meg Karsay Ferenc előterjesztését, majd szintén vita nélkül szavazhatta le a DK anyagát, okafogyottságra hivatkozva. Hogy mi akadálya volt a közös fellépésnek, azt csak ők tudhatják!
Másnap viszont már saját győzelmükként hirdették és dicsérték saját kiállásukat a kerületi iskolákért.
Hogy a zavar teljes legyen végül három összegző tényadat:
- Németh Zsolt és Szabolcs Attila a Parlamentben zokszó nélkül megszavazta kerületi iskoláink államosítását.
- Karsay Ferenc a Fővárosi Közgyűlés júniusi ülésén leszavazta a DK azon javaslatát, amely a Főváros fellépését kérte a tervezett államosítás ellen.
- Mindezek után két héttel Karsay Ferenc (kerületi Tenkes kapitány) - testületi felhatalmazással a háta mögött, és a DK kezdeményezését kicselezve – nekiront a fideszes kormánynak a kerületi iskolák megvédése érdekében.
Szegény Buga Jakabnak meg szeptemberben megy iskolába a gyereke.
[1] http://gepnarancs.hu/2016/03/retvari-megszunik-a-klik/
[2] http://www.origo.hu/itthon/20160518-oktatas-klik-mukodtetes-alapitvanyi-iskola.html
[3] http://kolozsvaros.com/2016/02/09/baratilag-lehanyt-koznevelesi-kerekasztal/
[4] Karsay Ferenc polgármester sürgősségi előterjesztése a budafok-tétényi képviselő-testület 2016. június 23.-i ülésére.
[5] 134/2016(VI.10.) Kormányrendelet az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról
[6] A képviselő-testület tett még ugyan egy kísérletet Tóth János jelenlegi KLIK tankerületi vezető „megmentése” érdekében, de annak igen kevés esélye van, hogy a kormány - mindezt meghallva - a kerület oktatás-irányítását nem a XI., hanem a javasolt eddigi XXI. és a XXIII. kerülethez kapcsolja. Őszintén szólva, és a lényeget tekintve mindez a lényegen nem változtat.
[7] http://budafokteteny.hu/uploads/files/1465912586.pdf
[8] http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/a-kormany-tovabbra-is-a-diakok-es-a-tanarok-erdekeit-veszi-figyelembe - 2016.06.07.
