Dél-budai közéleti kavicsok

Barátilag lehányt (kerek)asztal

Szegény Buga Jakab gyereke iskolába készül

2016. június 27. - dunakavicsok

a_klik_rabszolgai.jpg

 

"A Klebelsberg nyáron, mint olyan megszűnik" (Rétvári Bence, KDNP-s országgyűlési képviselő, 2016.03.22.)[1]

 „Jövő év elejétől az állam lesz az összes közoktatási intézmény fenntartója és működtetője is” (Sipos Imre, közoktatási helyettes államtitkár, 2016.05.18.)[2]

Alig két hónapig tartó kommunikációs kacskaringók után a kormány – az általa egyoldalúan összeállított Köznevelési Kerekasztallal[3] egyetértésben arra a következtetésre jutott, hogy a KLIK-el minden rendben van. A hazudozás után  világossá tették, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) megmarad, mindössze a szervezeti felépítését alakítják át.

A Fidesz-kormány a tiltakozók kifárasztására játszott, és mindenkit h….-nek nézett, legyen szó diákról, szülőről, tanárról, szakszervezetről vagy éppen eddig lelkes fideszes képviselőről. Ma már az utóbbiak is belátják, hogy ez egy nagy átverés volt.

Karsay Ferenc Budafok-Tétény polgármestere (Fidesz) - 2016.06.23.

„A nálunk kiegyensúlyozottnak mondható együttműködés a fenntartóval (KLIK) sem tudta leplezni a működtetés-fenntartás elhatárolási bizonytalanságait, hiszen számos esetben a a működtetési többletkötelezettségeink vállalásának nem kevesebb tétje volt, minthogy csak ekként volt biztosítható az oktatás valamelyik alapvető feltétele.

Mindezek okán üdvözöltük, hogy a Köznevelési Kerekasztal már az alakuló ülésen az I. prioritási csoportba sorolta a működtetés-fenntartás rendezését. Nem várt fordulatként azonban a tárgykört újraszabályozó T/10729. számú törvényjavaslat a fenntartói és működtetői feladatokat összevonja, újra egységes fenntartói irányítást hoz létre, annak köréből azonban az önkormányzatokat teljességgel kívül rekeszti.

…Mindezt tovább árnyalja az a tény is, hogy a működtetési ráfordításoknak mintegy 90%-át most is a saját bevételből finanszíroztuk, és a jövőre sem látunk ehhez központi forrást tervezve.”[4]

Egyértelmű mindenki számára, hogy az „úgynevezett” köznevelési kerekasztal csak arra volt jó, hogy látszategyeztetéseket folytassanak saját magukkal, miközben a valódi problémákkal nem hajlandók érdemben foglalkozni. Így lett egy társadalmi elégedetlenség elnyomására kitalált „békéltető” kerekasztalból fideszes belháború.

A nagy átverés elemei

1. Centralizáció vagy decentralizáció, avagy amikor az 56, több mint a 198

A tavasz óta demonstráló pedagógusok legfőbb követelése a korábban jól működő helyi döntési jogkörök visszaállítása - a bürokratikus vízfejeket eredményező államosítás helyett -, a decentralizáció volt, hogy az iskola igazgatója ismét igazgató legyen és ne csak közvetítő. Nehezen értelmezhető, hogy a korábbi – Rétvári képviselő által megszüntetésre érett – 198 helyett a most létrejövő (miért pont) 56 tankerület mitől lesz kevésbé centralizált, a döntések mitől kerülnek közelebb az iskolákhoz? Ezzel az átszervezéssel sem az iskolák, sem az iskolaigazgatók nem kapnak több önállóságot vagy döntési jogkört. Valóban több javaslatot tehetnek majd a jövőben (tanítónőre, fizika tanárra, vagy éppen kazánfelújításra), de a végső döntés továbbra is azé az „újjászületett, megreformált” KLIK-é marad, amelynek helyi szervezete összeolvad a XI. kerületi társszervezettel.[5] A tankerületi központ a kerület határain kívülre kerül és 2013 januárja óta immár a negyedik KLIK vezető kezdi meg munkáját Budafok-Tétényben.[6]

2. Nem baj, hogy drága, de a miénk

Az iskolák fenntartásának négy évvel ezelőtti teljes államosítása után – és a tiltakozások ellenére – most tehát a működtetést is kötelező jelleggel elveszik a települési önkormányzatoktól, miközben az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy a Hoffmann Rózsa által kidolgozott állami rendszer kifejezetten drágább és rosszabb hatékonyságú, mint az önkormányzati működtetés.

A KLIK által működtetett rendszer csak kikapcsolt fűtésről, hiányzó krétáról és vécépapírról, elégtelen technikai feltételekről, és működésképtelen karbantartó rendszerről vált híressé, éppen ezért tartotta meg vagy vette vissza több települési önkormányzat - így kerületünk is -, a működtetést az elmúlt években. Az élet igazolta, hogy helyben sokkal hatékonyabb.

A kormány most mégis inkább szembemegy a szakmával, a tiltakozó pedagógusokkal, szülőkkel és diákokkal, de nem engednek a volt államtitkár asszony által kialakított rendszerből.

A tisztesség kedvéért fontos megjegyezni a kettős fenntartás a legtöbb – zömében kisebb lélekszámú - településen tényleg nem volt szerencsés, de a kormány nincs tisztában azzal, hogy mekkora terhet vállal most magára. Sok önkormányzat ugyanis nem csak a hivatalosan erre szánt forrásokból áldozott az iskola működtetésére. Budafok-Tétény sem volt kivétel e téren.

„Csak egy példa a meghozandó fontos döntésekre: pontos határvonalat kell húzni a fenntartó állam (Klik) és a működtető önkormányzat feladatai között. …Úgy vélem, e helyzetben minden lehetőt meg kell tennünk azért, hogy az indulatos akciók, diktátumok ne vezessenek elhamarkodott döntésekhez, és így önkormányzatunknak továbbra is módja nyíljon gondoskodni iskolaépületeinkről.” (Németh Zoltán, Budafok-Tétény fideszes alpolgármestere, 2016.03.22.)

 

„A főváros és a fővárosi kerületek az elmúlt években mindent megtettek azért, hogy az állami fenntartó pénzhiánya és szervezetlensége mellett is működőképes maradjon a közoktatás Budapesten. Az önkormányzatok számos feladatot vállaltak át a Klik helyett annak érdekében, hogy az oktatás színvonala ne csökkenjen. Nekünk fontosak az iskolák, az önkormányzat akkor is a magáénak érzi őket, ha az oktatási kormányzat ezt nem tudja értelmezni.” (Karsay Ferenc, Budafok-Tétény fideszes polgármestere, 2016.06.15.)[7]

Hát úgy tűnik, hogy az oktatási kormányzat tényleg nem tudja értelmezni, ezekkel az összegekkel pedig nem tud számolni az átveendő intézmények működésének tervezésénél, így valós a veszélye annak, hogy a szükségesnél kevesebb forrást fog ezekre a célokra szánni.

Mint azt a kerületi önkormányzat fentebb idézett előterjesztéséből is kiderül, az önkormányzatokat váratlanul érte az általuk működtetett iskolák állami átvételének szándéka. Számos módon kifejezték tiltakozásukat a kényszerállamosítás ellen. Ezzel szemben az EMMI  június elején már úgy látta, hogy

„…a különböző önkormányzati szövetségek képviseltették magukat a kerekasztalon, ahol konszenzus volt abban a tekintetben, hogy át kell alakítani az állami intézményfenntartói rendszert, és konszenzus volt abban is, hogy a vegyes rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az állami fenntartás új struktúrájára vonatkozó, a Köznevelési Kerekasztal fenntartói munkacsoportja és az állami fenntartó központ által közösen kidolgozott és a tárgyalások során az EMMI által részletesen ismertetett javaslat minden feltételt kielégít, amely megfogalmazódott a különböző szervezetek részéről az elmúlt időszakban.”[8]

Erre mondják azt, hogy valaki nem mond igazat.

Nem mellesleg...

A Köznevelési Kerekasztal fenntartási kérdéseket tárgyaló bizottságának két vezetője:

Bíró Gábor

A kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium igazgatója, a kisvárdai képviselő-testület fideszes képviselője, az Oktatási Kulturális, Szabadidő és Sport Bizottság elnöke

Bárányos János

A bicskei Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola igazgatója, a bicskei képviselő-testület fideszes képviselője, a Gazdálkodási Bizottság elnöke

 

A kialakult nem hétköznapi helyzetet a Városházi Híradó júniusi végi számában a DK számára biztosított keretek között is próbáltuk érzékeltetni:

„És akkor jött a Tenkes kapitánya!”

Furcsa harcokra kényszerülnek manapság végváraink környékén a kurucok. A korábbi évekkel ellentétben azonban most nem a kuruc alaptörvényeket kritizálók, hanem annak szerzői váltak esküdt ellenséggé. Budafok-Tétényben is újfajta szabadságharc vette kezdetét. Hol van már Brüsszel! A kerületünket képviselő országos kuruc vezérek ellen fellázadt a helyi kurucok vezére, a mi Tenkes kapitányunk. A lázadás oka érthető. A felháborodás jogos. A korábbi helyi végvári „hősök” Szabolcs Attila és Németh (de kuruc) Zsolt napjainkban messzi vidékeken, a határon túl vitézkednek. Számukra már sokkal fontosabb, hogy a kurucok gyűlésén először fellépjenek az erdélyi református középiskolák visszaállamosítása ellen, majd vita és zokszó nélkül megszavazzák a magyar végvári iskolák teljeskörű államosítását.

Igaz, hogy évekig ezen iskolák védelmezőiként vívták aktuális szabadságharcukat, de hát a kurucok gyűlésén már csak nem illik vitázni. Most más szelek fújnak. A Tenkes kapitánya meg itt maradt egyedül néhány csendes vitézével. Se serege, se muníciója, a várban is mindenhol kurucok. A Buga Jakabok és a Budai Nagy Antalok pedig csak állnak értetlenül: mi ez a kurucos parasztvakítás?”

Tanulságos a kerületi önkormányzat tiltakozó fellépésének története is:

Az iskoláink megmentése érdekében a DK elsőként lépett még május végén. Kezdeményeztük, hogy a képviselő-testület júniusi ülésén forduljon a szakminiszteren keresztül a kormányhoz a beterjesztett törvényjavaslat visszavonása érdekében.

Az önkormányzat jegyzője javaslatunk újragondolását kérte, arra hivatkozva, hogy várjuk meg a törvény végszavazását. Hátha nem lesz szükség az előterjesztésre. Sajnos nem lett igaza. Az ismételten benyújtott immár sürgősségi előterjesztésünket már befogadták, de érdekes módon a fentebb is idézett – hasonló tárgyú és tartalmú – polgármesteri előterjesztést előbbre sorolták. Így a képviselő-testület vita nélkül szavazhatta meg Karsay Ferenc előterjesztését, majd szintén vita nélkül szavazhatta le a DK anyagát, okafogyottságra hivatkozva. Hogy mi akadálya volt a közös fellépésnek, azt csak ők tudhatják!

Másnap viszont már saját győzelmükként hirdették és dicsérték saját kiállásukat a kerületi iskolákért.

Hogy a zavar teljes legyen végül három összegző tényadat:

  1. Németh Zsolt és Szabolcs Attila a Parlamentben zokszó nélkül megszavazta kerületi iskoláink államosítását.
  2. Karsay Ferenc a Fővárosi Közgyűlés júniusi ülésén leszavazta a DK azon javaslatát, amely a Főváros fellépését kérte a tervezett államosítás ellen.
  3. Mindezek után két héttel Karsay Ferenc (kerületi Tenkes kapitány) - testületi felhatalmazással a háta mögött, és a DK kezdeményezését kicselezve – nekiront a fideszes kormánynak a kerületi iskolák megvédése érdekében.

Szegény Buga Jakabnak meg szeptemberben megy iskolába a gyereke.

 

[1] http://gepnarancs.hu/2016/03/retvari-megszunik-a-klik/

[2] http://www.origo.hu/itthon/20160518-oktatas-klik-mukodtetes-alapitvanyi-iskola.html

[3] http://kolozsvaros.com/2016/02/09/baratilag-lehanyt-koznevelesi-kerekasztal/

[4] Karsay Ferenc polgármester sürgősségi előterjesztése a budafok-tétényi képviselő-testület 2016. június 23.-i ülésére.

[5] 134/2016(VI.10.) Kormányrendelet az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1600134.KOR×hift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT

[6] A képviselő-testület tett még ugyan egy kísérletet Tóth János jelenlegi KLIK tankerületi vezető „megmentése” érdekében, de annak igen kevés esélye van, hogy a kormány - mindezt meghallva - a kerület oktatás-irányítását nem a XI., hanem a javasolt eddigi XXI. és a XXIII. kerülethez kapcsolja. Őszintén szólva, és a lényeget tekintve mindez a lényegen nem változtat.

[7] http://budafokteteny.hu/uploads/files/1465912586.pdf

 

[8] http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/a-kormany-tovabbra-is-a-diakok-es-a-tanarok-erdekeit-veszi-figyelembe - 2016.06.07.

Kihátrál Budafok-Tétény iskolái mögül a kerületi Fidesz?

Itt az idő Feri!

A T. Ház június 13-án hétfőn szavaz Balog Zoltán miniszter által jegyzett előterjesztés alapján iskoláink jövőjéről. A három évvel ezelőtti – mára gyakorlatilag megbukott - szakmai államosítást most követheti az intézmények működtetésének államosítása. A szavazás eredménye borítékolható.

Így az idei tanévzáráskor nemcsak gyerekeink, unokáink búcsúznak az iskolától, hanem az önkormányzatok is. Nagy különbség azonban, hogy míg a diákok számára ez a búcsú átmeneti és örömteli, addig a helyi lakosság képviseletével felruházott önkormányzatok számára a búcsú véglegesnek és kivédhetetlennek tűnik.

Valóban ezt akartuk?

Az idősebbek még emlékezhetnek rá, hogy ez már egyszer megtörtént velünk. Szinte napra pontosan 68 évvel ezelőtt egy hasonló folyamat eredményeként államosították az egyházi iskolákat, így lett akkor a budafoki Premontrei Szent István Gimnáziumból Budai Nagy Antal Gimnázium.

A történelem valóban ismétli önmagát? Nézzük, miként emlékezik a történelem 1948-ra és miként fog 2016-ra. Az esetleges egyezések lehetnek a véletlen művei is.

diakok_1940.jpg

Premontreis diákok az 1940/41-es tanévben

 

Iskolák államosítása 1948-ban

Az iskolaügy legnagyobb harca a korszakban az egyházi iskolák ellen folyt. Először a földosztás mért csapást az egyházi iskolákra, jelentősen megnehezítve azok fönntartását. Az első támadás a kötelező hitoktatás fakultatívvá tételére irányult 1947-ben, az egyházaknak ezt rövid időre sikerült visszaverniük. Ezután (az 1947 márciusában közoktatásügyi miniszterré kinevezett Ortutay Gyula irányításával) jól megtervezett és előkészített (propaganda)hadjárat indult az iskolák államosítását előkészítendő. Megszervezte, hogy egyházi tanítói küldöttség jelenjen meg a minisztériumban és kérje az államosítást az egyházi intézmények elnyomó, antidemokratikus voltára hivatkozva, országos aláírásgyűjtésbe kezdtek az államosítás mellett, stb. Az egyházak viszont mozgósították híveiket és jelentős tüntetésekre került sor. A híres „pócspetri eset" alkalmat adott az egyházak elleni uszításra és a cselekvésre is.  A szó szerint véres harc az egyházak vereségével végződött, Ravasz Lászlót eltávolították, megkezdődtek az egyházak elleni koncepciós perek, Mindszentyt is perbe fogták, a szerzetesrendeket betiltották. Az országgyűlés 1948. június 16-án elfogadta az egyházi iskolák államosításáról szóló törvényt. Az időzítés nem volt véletlen, a tanév vége után nehezebb volt mozgósítani a tantestületet, a diákokat, a szülői munkaközösséget. A keserű pirulát a tanárok fizetésemelésével próbálták megédesíteni (már júniusban!). Összesen 6505 iskola került ekkor állami tulajdonba, az ország iskoláinak több mint kétharmada. 18 ezer pedagógus vált állami alkalmazottá.[1]

 

diakok_2016.jpg

Budais diákok 2016-ban

Iskolák államosítása 2016-ban

Az iskolaügy legnagyobb harca e korszakban a Soros György által pénzelni vélt liberális szemléletű állami iskolák és pedagógusok ellen folyik. Először a 2011-ben elfogadott köznevelési törvény mért csapást az állami iskolákra, egyeztetés nélkül felborítva az intézmények addigi szakmai működési rendjét. Ezen támadás része volt a hitoktatás és az erkölcstan, valamint a napi testnevelésóra kötelező bevezetése. Ezt követte az érettségi vizsga közösségi munkához való kötése és a tankönyvpiac államosítása. A kreatívabb iskoláknak ezt rövidebb-hosszabb időre sikerült visszaverniük, az átgondolatlan szabályzások és ötletelések romboló hatásait tompítaniuk. Ezután (a 2012 májusában „emberminiszterré” kinevezett Balogh Zoltán irányításával) jól megtervezett és előkészített (propaganda)hadjárat indult az iskolák szakmai felügyeletének államosítását előkészítendő, melyet még ugyanebben az évben le is vezényeltek.

Az ezt követő három év azonban bebizonyította, hogy az államosítás ezen első lépése totális kudarc lett. A pedagógus társadalom öntudatra ébredt, mozgósította a szülőket, jelentős tüntetésekre került sor. A híres „miskolci eset” azonban alkalmat adott az iskolák elleni uszításra és cselekvésre is. A szó szerinti adok-kapok - az oktatási államtitkár és a KLIK elnök bukása ellenére - az iskolák vereségével végződött. A tüntetések vezetőit vegzálták, a tüntetésre igyekvő pedagógusokat listázták, a hisztéria tetőpontjaként pedig a tábla mögött még maga Soros György rémképe is megjelent.

A látszatdemokrácia dicsőségére a nyilvánosság felé túltolt bicikliről és sikeres egyeztetési folyamatról tudósított a hatalom, de közben már készült az államosítás második lépése. A hatalomhoz hű iskolai küldöttségek, soha nem hallott szakmai szervezetek sora jelent meg a minisztérium kerek asztalánál kérve a minisztertől a teljes körű és azonnali államosítást a helyi önkormányzatok pazarló, antidemokratikus működtetését megállítandó. Az Országgyűlés végül 2016. június 13-án elfogadta az önkormányzatok által működtetett iskolák államosításáról szóló törvényt. Az időzítés nem volt véletlen, a tanév vége után nehezebb volt mozgósítani a tantestületet, a diákokat, a szülői munkaközösséget. A keserű pirulát nem is próbálták megédesíteni, a pedagógusok 25 pontos szakmai követelése a kukában landolt, a szakszervezetekkel együtt.

Az Országgyűlés előtt álló javaslat szerint a Fidesz végérvényes államosítaná oktatási intézményeit, mely alól Budafok-Tétény sem kivétel.

Mit jelent ez pontosan?

  1. Megvonják az iskolákat működtető és azt továbbra is vállaló önkormányzatoktól a működtetés jogát.
  2. Elveszik az önkormányzatoktól az általuk épített, vagy több esetben uniós forrásból bővített, korszerűsített saját tulajdonukban álló ingatlanokra vonatkozó jogaikat.
  3. Budafok-Tétény nem tudja a jövőben biztosítani, hogy a gyerekek ellátása az iskolában olyan szintű legyen, amilyent eddig a saját üzemeltetés alatt biztosított.
  4. Budafok-Tétény nem tudja a jövőben megakadályozni, hogy az iskolaépületek, bútorok, felszerelések megfelelő karbantartás-felújítás hiányában leromoljanak.
  5. Az önkormányzat megkérdezése nélkül az állam számára lehetővé válok, hogy iskolákat szervezzenek át, szüntessenek meg, vagy éppen adjanak át egyházi kezelésbe.
  6. A szakmai munka biztosítására iskoláink vagyonát más települések javára átcsoportosíthatják.
  7. Az önkormányzat az eddig látszatból fenntartott véleményezési illetve egyetértési jogkörét is elveszíti az oktatás egész területén.

Maradva a történelmi párhuzamnál érdemes azon elgondolkodni, hogy vajon a Fidesz 1989-ben ugyanezt a javaslatot elfogadta volna-e?

Akkor ugyanis – még Sorossal a hátuk mögött - az oktatásról így gondolkodtak:

fidesz_1989.jpeg

 

fidesz_oktataspolitika_1989_1.jpeg

fidesz_oktataspolitika_1989_2.jpeg

fidesz_oktatasiranyitas_3.jpeg

Van olyan fideszes, aki még emlékezni képes azokra az időkre: 

Pokorni Zoltán - aki az első Orbán-kormányban oktatási miniszter volt - az MTI tudósítása szerint azt mondta, egyetért a Budapesti Önkormányzati Szövetséggel és a szakmai irányításon kívül minden iskolafenntartási feladatnak az erre vállalkozó önkormányzatoknál van a helye.

A Fidesz egykori elnöke ezen túl arról beszélt, hogy fontos megfelelő, szerethető körülményeket, közösségi tereket létrehozni a gyerekek számára, mert ők

nem azért szeretnek iskolába járni, mert jól tanulnak, hanem azért tanulnak jól, mert szeretnek iskolába járni".

A kormány azt állítja, hogy a kettős működtetésű - állami fenntartás, önkormányzati működtetés – rendszer megbukott. Ezzel szemben az a közoktatás irányítási rendszer bizonyult működésképtelennek, amelyet a KLIK kialakításával létrehozott.

Az elmúlt három évben az önkormányzatok az üzemeltetési feladataikat megfelelően ellátták, finanszírozták, ellenben a KLIK által működtetett iskoláknál a szükséges beruházások, fejlesztések elmaradtak, sok esetben még a rezsiszámlákat sem fizették ki.

A budafok-tétényi képviselő-testület június 23.-i ülésre a DK kezdeményezésére előterjesztés készült, amely megmentheti a város iskoláit az állam és a KLIK ölelésétől, javasolva hogy továbbra is önkormányzati működtetés mellett biztosítsuk gyermekeink számára az eddig megszokott oktatási feltételeket.

 

 

Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzat

Perlai Zoltán

önkormányzati képviselő

Demokratikus Koalíció

 

E L Ő T E R J E S Z T É S

 

a Képviselő-testület 2016. június 23.-i ülésére

 

Tárgy: Véleménynyilvánítás, döntés kezdeményezés Alaptörvénye 32. cikk (1) j) pontja alapján

 

Az előterjesztés tárgyalása a 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 46. § (1) bekezdés alapján nyilvános ülésen történik.

 

Tisztelt Képviselő-testület!

 

A Magyar Országgyűlés napirendjén van a T/10729 sz. törvényjavaslat (melyet a T. Képviselő-testület 2016. június 23-i üléséig várhatóan el is fogad az Országgyűlés), amely jelentősen átalakítja a közoktatás rendszerét. Ennek keretében az állam elveszi az általános és középiskolák működtetésének lehetőségét és felelősségét azoktól az önkormányzatoktól, melyek eddig önként vállalt feladatként azokat működtették.

Budafok-Tétényben komoly hagyományai és eredményei vannak az iskolák működtetésnek. A kerületi Önkormányzat a közoktatás 2013. évi államosítása előtt tíz általános iskola és két középiskola iskolafenntartó Önkormányzata volt.  Kiváló, rendkívül erős szakmai hátteret (Pedagógiai Kabinet), kiszámítható finanszírozási, működési lehetőséget biztosított az intézményeinek Saját és uniós forrásokból jelentős felújítások zajlottak az elmúlt évtizedekben.  Mindezzel Budafok-Tétény Önkormányzata színvonalas iskolahálózatot hozott létre, amely átlátható és értelmezhető volt a szülők és diákok számára is. Gazdaságos, jól tervezhető, működtethető, irányítható rendszer jött létre így. A 2013. előtti döntéseknek volt „arca”, a mindenkori választott szakbizottságok és képviselő-testületek hozzák meg az iskolákat érintő döntéseket.

Budafok-Tétény az államosítás után is vállalta az iskolák működtetését és fenntartását jelentős saját forrás bevonásával. A kerületi iskolákban ismeretlenek voltak azok a mára már mindennapossá vált problémák, amelyek a KLIK fenntartásába átkerült iskolákban jelentkeztek. A kerületi Önkormányzat továbbra is jó működtetője volt intézményeinek, noha az oktatási-nevelési kérdések már kívül estek a hatáskörén.

A fent említett törvényjavaslat most ezt az utolsó kapcsot is elvágná a kerület képviseletével megbízott testületek és iskolái között.  A jelenleginél nagyobb tankerületek létrehozásával a döntések még távolabbra kerülnek az iskoláktól és még több bürokráciával jár majd a végrehajtásuk. Ez ellentmond a szubszidiaritás elvének. Ezentúl számonkérhetetlen hivatalnokok hozzák majd a döntéseket a helyi testületek helyett.

Tisztelt Képviselő-testület!

Mindezek megakadályozása érdekében azt javasoljuk, hogy Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete élve a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) j) pontjában megfogalmazottak szerint, a Polgármester útján nyilvánítson véleményt, kezdeményezzen döntést a jelenleg T/10729 sz. törvényjavaslatban szereplő, a kerületi Önkormányzatot és a kerületi állampolgárokat hátrányosan érintő javaslatok ellen.

Határozati javaslat:

Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy:

 

  1. Felkéri a Polgármestert, hogy Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) j) pontja alapján nyilvánítson véleményt, kezdeményezzen döntést a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervnél a Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának fenntartásában lévő általános iskolák és középiskolák fenntartóváltásának megakadályozása érdekében.
  2. Felkéri a Polgármestert, hogy a tárgyalás eredményéről tájékoztassa a Képviselő-testületet soron következő ülésén.

 

 

Határidő:                               határozat kiadására azonnal

Felelős:                                 Polgármester

Végrehajtást végzi:               Polgármesteri Kabinet

 

A támogató döntéshez az Mötv. 47. § (2) bekezdése alapján egyszerű szótöbbség szükséges.

A határozathozatal az Mötv. 48. § (1) bekezdése alapján nyílt szavazással történik.

 

Budapest, 2016. május 31.

 

                                                                                              Perlai Zoltán

                                                                                                képviselő

 

Jó lenne, ha Budafok-Tétény kormánypárti képviselői nem pártkatonaként, hanem a kerület érdekét szem előtt tartó felelős képviselőként döntenének. Nekik a központi direktívák feltétel nélküli jóváhagyása helyett az itt élő polgárok, gyerekek és a gyerekeket nevelő pedagógusok érdekeit kellene végre képviselniük. 

Itt az idő!

Feri, folytassam?

 

 

 

[1] http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/tort_tan_valt/az_iskolk_llamostsa.html

 

Gyereknapi intelem

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a kerületi önkormányzat és a Fidesz-kormány egy hisztis testvérpárra hasonlít, akik nem hallgatnak a szülői jó szóra. Még több játékot követelnek, pedig már szinte mindet megkapták. A megunt játékot pedig csak azért sem adják vissza. Oszt jó napot.

hiszti.jpg

Kezdődött azzal, hogy ellopták kerületi iskoláink szakmai felügyeletét. Nem szóltak előre, csak elvették. Hamar kiderült, hogy nem tudnak vele mit kezdeni.

Mi szóltunk.

Erre válaszul most elveszik kerületi iskoláink működtetését is. De hogy tudjanak vele végre kezdeni is valamit, most már a korábban erre szánt pénz elvonása mellett működtetési hozzájárulási adót is kivetnek az önkormányzatra.

„Add ide azt a játékodat is, és még fizess is, hogy játszhassunk vele!” – mondják ők, miközben biciklipumpával jól megsoro(so)znak minket.

Mi szólunk megint, hogy ez így nem lesz jó.

Amikor pedig időben szóltunk, hogy a tavalyi kedvenc játékuk elromlott és cserére szorulna, akkor újabb hiszti jön:

„Majd akkor romlik el, ha én azt mondom!”- kiabálják.  

Addig meg ne is beszéljünk róla, mint a legutóbbi testületi ülésen, ahol a Budai Nagy Antal Gimnázium egy éve húzódó vezetői válságának feloldását javasoltuk. Csendben leszavazták.

Most szólunk sokadjára, hogy ez így nem lesz jó.

Gyereknap ide vagy oda, üzenjük a kormánynak, hogy a gyerek nem játék!

Egy jó szülő a folyamatosan hisztiző gyerekeit látva, tudja mit kell tennie. Először csak halkan szól, hogy a bicikli rossz irányba megy, vissza kellene tolni. Aztán hangosabban figyelmeztet, hogy kár volt eldobálni a pumpát, mert most már a kerék is puha, le kellene szállni. Végül elveszi a kerékpárt.

A gyerek érdekében.

Oszt jó napot.

A háttérről bővebben:

(11:30-tól)

 

 

Kerületi csiki-csuki

open.gif

 

Nyitás és zárás jobboldalon

A boltok vasárnap újra kinyitnak. Aláírásgyűjtés, tiltakozás, beadványok, újabb beadványok és kopaszok után a Fidesz végül feladta. Meghátrált a nép akarata előtt, a nép megkérdezése nélkül. Ez utóbbi szokását még megtartotta, mert mint ahogy a zárásról, úgy a nyitásról sem engedte, hogy helyette döntsenek. (Nép)szavazni, dönteni pedig évek óta csak úgy lehet, ahogy ők, és amikor akarják. „Kérdeztem magát? Nem kérdeztem! Na ugye.”

Ez a nyitás azonban most egy kicsit más. Ők is tudják. Többen már szégyenkeznek is közülük. Mint például Sebes Gábor a Fidesz helyi frakcióvezetője, amikor azt írja egy közösségi oldalon, hogy

"...van olyan, hogy egy párt politikájának egésze válik vállalhatatlanná. Az pedig, hogy sok apró részkérdés mikor áll össze egy nagy disznósággá, nem ennyire könnyen megválaszolható, de igyekszem észnél lenni. A Fidesz a Nemzeti Választási Bizottságban ülő küldöttei által mintegy a nevére vette a tesztoszterontúltengésben szenvedő kopaszokat. Bárki is találta ki ezt az akciót, száradjon le a keze! Utálok mások miatt szégyenkezni.”

Ritka és éppen ezért becsülendő ez az őszinteség, de mindez csak akkor lenne hiteles, ha az utolsó két mondat elhangzott volna a választási törvények egyoldalú átírásánál, a Questor-botrány kirobbanásánál, a kerületi trafikok kiosztásánál is. Akkor csak (hír)zárlat volt.

Sajnálatos, hogy ez a meglepő nyitottság a Budai Nagy Antal Gimnázium igazgatójának kinevezésekor vagy a kerületünkben tiltakozó több száz pedagógus szakmai javaslatainak befogadásakor is láthatatlan volt. Németh Zoltán alpolgármester 2010-ben még úgy gondolta, hogy

„Mindenképpen szükséges a jelen társadalmi helyzetben az együtt érző jelzés a pedagógustársadalomnak, a tanároknak, hogy tudják azt, hogy mi mellettük állunk, az ország mellettük áll szép hivatásuk teljesítésében.”

Ma már viszont

„…aggaszt(ja) a vita élessége és annak hangneme. Az önjelölt érdekképviselők kérlelhetetlensége a kormánnyal szemben és az, hogy (és ahogy) a gyerekeket is bevonják a konfliktusba, olyan harci eszközök, amelyek az elmúlt 26 évben ismeretlenek voltak.”

Csak remélni tudjuk, hogy előbb-utóbb ő is eljut oda, ahová a frakcióvezetője. Addig is mások szégyenkeznek helyette.

Az ismét kinyitott kapukon keresztül viszont tisztán látszik, hogy itt már nem aggódásról és szégyenkezésről van szó.

Ez már pánik. Kapuzárás előtti.

Nyitás és zárás baloldalon

„Én megtennék mindent azért, hogy lehessen nyerni. Lehetnek személyes ambíciók, lehetnek személyes sérelmek, de van egy mindennél fontosabb cél, ez pedig az, hogy 2018-ban le kell győzni a jelenlegi kormányt. Ennek érdekében szükség van arra, hogy aki tud, az működjön együtt, aki nem akar, és nem tud, akivel nem lehet, annak nem fogunk könyörögni.” 

Mindezt nem a Demokratikus Koalíció valamelyik képviselője, hanem Molnár Gyula volt XI. kerületi polgármester, az MSZP elnök-jelöltje mondta néhány nappal ezelőtt. Szavai nyitott kapukat döngetnek minden kormányváltást kívánó demokrata előtt. A Fidesz ámokfutását látva és naponta megélve csak üdvözölni tudjuk a fenti mondatokat, mert legyen egyértelmű: nem az a fontos, hogy a kapun ki megy át elsőnek, hanem az, hogy mindenki átérjen, aki a belépés után zárt ajtók mögött szeretné hagyni egyszer és mindenkorra Orbán országát, annak alaptörvényével, KLIK-ével, gáz- és lámpaszerelőivel, új földesuraival, kibélelt alapítványaival, unortodox ötleteivel együtt. Ott majd játszhatnak kedvükre zártkapus meccseket.

Ma még csak az ajtó előtt állunk. De ha a boltok ajtaját ki tudtuk nyitni, akkor a demokraták ajtaján lévő zár eltávolítása sem lehet akadály, hiszen a megoldás kulcsa már a kezünkben van.

A kerületi DK kezdeményezésére létrejött kerekasztalhoz első szóra csatlakoztak a helyi demokratikus pártok, szervezetek. Tudjuk, hogy sok még a teendő, de a cél vitán felül közös: a kerületben is változásra és mindennek alapjául a demokratikus erők, civilek, magánszemélyek széleskörű összefogására van szükség. A közös kerekasztalnál mindenki elfér, aki mindezért tenni akar. Ne legyen kétség: csak együtt sikerülhet.

Zárjuk sorainkat.

 

Javaslat Munkácsy Károly tér és Jászberényi József park elnevezésére

Támogassa aláírásával a Demokratikus Koalíció kezdeményezését!

Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének Városfejlesztési és –üzemeltetési Bizottsága (VÜB) 2016. március 23.-án pályázatot írt ki önkormányzati tulajdonban lévő területek elnevezésére.

 A Demokratikus Koalíció nevében Bollók Istvánné volt polgármester és Perlai Zoltán önkormányzati képviselő – az érintett családokkal történt egyeztetést követően - számos helyi civil szervezet és magánszemély kezdeményezését felkarolva javaslatot tett a Budafoki Szomszédok Piaca előtti tér illetve a Pécsi, illetve Játék utcai társasházak közötti park elnevezésére.

 A DK javasolja, hogy a nemrégiben átadott piac előtti területet Munkácsy Károly térnek, míg a közeljövőben átadásra kerülő lakótelepi parkot Jászberényi József parknak nevezze el - az önkormányzat szakbizottságának támogatását követően - soron következő májusi ülésén a képviselő-testület.

A VÜB 2016. május 25.-i döntéséig a DK aláírásgyűjtésbe kezd, melyhez kéri mindazok csatlakozását, akik a javaslatokat aláírásukkal is támogatni kívánják.

A kezdeményezéshez való csatlakozási szándékát jelezheti elektronikusan a perlai.zoltan@gmail.com címen vagy a 06-20-214-9996-os telefonszámon vagy személyesen a DK kerületi irodájában (1221 Kossuth Lajos u. 60.) kedden és csütörtökön 15-19 óra között (Telefon: 1952-0594; 06-30-358-1080).

Támogatását kinyilváníthatja április 30.-án (szombaton) délelőtt 9-11 között a Piac előtti DK pultnál vagy a május 1.-i kerületi majálison egész nap a DK Művelődési Ház előtti sátránál.

 A két névadó életútját az alábbiakban ismertetjük:

Munkácsy Károly (1923-2010)

munkacsy_karoly.jpg

Munkácsy Károly 1923-ban született Hódmezővásárhelyen. 1943-ban az Állami Tanítóképző Intézetben tanítói diplomát szerzett. 1951-ben elvégezte a Testnevelési Szaktanítóképzőt, majd 1952-ben a Tanárképző Főiskola testnevelési szakát. Tanítani Szentkirálypusztán kezdett 1943-ban. 1944-ben bevonult, majd hadi fogságba esett a Szovjetunióban, ahonnan csak 1946-ban tért haza.

Azóta egészen haláláig Budafokon élt és alkotott. Az Árpád utcai iskolában harminc, majd a Bartók Béla utcai általános iskolában tizenhét évig tanított. Huszonöt éven át a Budapest XXII. kerületi Testnevelő Munkaközösség vezetője volt. Edzőként, évtizedeken át, több atlétikai szakosztályt is irányított. Kerületi iskolák tornaünnepélyeit vezette, mezei futóversenyeket, sportnapokat szervezett. Testnevelői, pedagógusi tevékenységéért tizenöt alkalommal részesült különböző kitüntetésekben.

Nyugdíjazását követően, ifjúkori álmát megvalósítva, szobrászként tevékenykedett a kerületi Mészáros László Képzőművészeti Egyesületben. Több hazai és külföldi kiállításon szerepelt, emellett tíz önálló tárlata is volt. Alkotásaival huszonöt év alatt számos díjat nyert. Köztérre és köztulajdonba került mintegy harmincöt műve, ezekből tizennyolc a kerületben ma is látható.

A képviselő-testület által alapított Díszpolgári címet – a kerületi díjazottak között elsőként - sok évtizedes pedagógusi, majd művészeti, szobrászati tevékenységével méltán érdemelte ki 1995-ben.

Jászberényi József (1944-2011)

jaszberenyi_jozsef.png

Jászberényi József 1944. október 19-én született Rozsnyón. Apja katonaember lévén sok helyen megfordult az országban, míg 1951-ben Budapesten a XIII. kerületben telepedett le családjával. Az általános iskola elvégzése után, műszerész tanulóként került a Fővárosi Vízművekhez. 1962-ben végzett, mint műszerész. 1967-ben nősült meg, felesége tanítónőként dolgozott. Két gyermekük született: Márta, aki a BÁV egyik üzletének vezetője, és József, aki irodalomtörténész, egyetemi tanár.

1958-tól 2006-ig, nyugdíjba vonulásáig volt dolgozója a Fővárosi Vízműveknek. 1975-ben – miután csoportvezetői főgépész munkát kapott a budafoki Vízműveknél - költözött családjával a Leányka utcai lakótelepre. Özvegye és lánya a mai napig a „hosszú sorház” lakója.

Budafokon kezdődött közéleti munkája is, a lakóbizottsági tagságtól a képviselőségig. 1985-től 1990-ig tanácstag volt. 1992-ben időközi választáson választottak meg először önkormányzati képviselőnek, majd további négy választás alkalmából (1994-ben, 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban) a lakótelep lakói ismételten bizalmat szavaztak neki.

Nem volt a szavak, a politikai viták és a hosszú szónoklatok embere, de mindig kiállt az itt lakókért. A lakótelepen akkor és most is sok olyan ember él, akik nem tekinthetőek gazdagnak. Egyszerű munkásemberként mindig is közéjük tartozónak tekintette magát, az itt lakók pedig - akiket nem az érdekelt, hogy ki milyen színekben politizál, hanem az, hogy legyen mit az asztalra tenni, a gyerek járhasson iskolába, be lehessen fizetni a számlákat, legyenek körzeti játszóterek - hamar befogadták, elfogadták és igényelték tanácsait. A képviselői munka számára valóban 24 órás elfoglaltságot jelentett, választói nagy részét személyesen ismerte, nem egy esetben éjszaka is segített a felmerülő problémák megoldásában.

Szívügye volt az Anna utcai, a felüljáró melletti, a zeneiskola előtti, de különösen a Kárpitos (ma Demjén István) utcai játszótér felújítása. Az itt felnőtt generációk tagjai ma is őrzik emlékét és köszönettel gondolnak vissza a tanévkezdéskor és gyereknapon megtartott rendezvényekre.

2011-ben 67 éves korában hunyt el.

Közel negyedszázadon át végzett fáradhatatlan közösségi munkájának méltó emléket állíthat az Önkormányzat, amikor a játszótér melletti közparkot Jászberényi Józsefről nevezi el.

Kommentár nélkül

Németh Zoltán 2010.05.21.

„A pedagógusok ellen elkövetett erőszakos cselekményekkel kapcsolatban engedjék meg, hogy megosszak önökkel néhány gondolatot. Nos, nagyon sokan szokták mondani, hogy vissza kell állítani a pedagógus hivatás rangját, megbecsülését. … Az előbbieket nemcsak mondani kell, hanem itt az idejük a tetteknek is. Az Országgyűlés feladata és mindenképpen fontos feladata, hogy figyelemmel kísérje a társadalmi folyamatokat, és ennek megfelelően alakítsa a törvényeket.

Pedagógusként mindenképpen el kell mondanom, és Budafok-Tétény országgyűlési képviselőjeként is meg kell állapítanom, hogy nagyon sok jelzés érkezik hozzánk a pedagógustársadalomból. Például választókerületemben, Budafok-Tétényben, amely ugyan a béke szigete ezzel kapcsolatban, érezhető a pedagógusi szolidaritás, és úgy gondolom, el is várják a törvényhozástól, elvárják a tisztelt Háztól, hogy ezt figyelembe vegye.

Mindenképpen szükséges a jelen társadalmi helyzetben úgy gondolom az együtt érző jelzés a pedagógustársadalomnak, a tanároknak, hogy biztonságban érezzék magukat, és tudják azt, hogy mi mellettük állunk, az ország mellettük áll szép hivatásuk teljesítésében. Köszönöm szépen.” (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=hNyJmwCuUPo

Oktatási kerekperec, avagy egy aggódó fideszes találkozása a valósággal

Nyílt levél Németh Zoltán alpolgármester részére

 

pedagogus_tuntetes_2016_marcius_15.jpg

Tisztelt Alpolgármester úr!

Látom, olvasom, hogy aggódik. Eljött ennek is az ideje.

A Városházi Híradó legutóbbi számában értetlenkedésének és felháborodásának is hangot ad, amiért súlyos politikai támadás érte a közoktatás egészét.

Igaza van, de csak részben. Mint valamikori gyakorló pedagógusnak tudnia kell, hogy - a NER gránitszilárdságú alapjain – a FIDESZ-KDNP pártcsalád által kierőltetett, átgondolatlan és felelőtlen központosítás már a kezdetektől milyen ellenérzéseket, aggodalmakat váltott ki pedagógusokból, szülőkből egyaránt politikai pártállástól függetlenül.

Sajnos nem olvastam Öntől hasonló hangulatú írást négy-öt évvel ezelőtt a kerületi lap hasábjain, akkor, amikor iskoláink államosítása napirenden volt. Pedig akkor éppen parlamenti képviselőként, majd 2013 elejétől ráadásul az Oktatási Bizottság tagjaként első kézből kapott - a mostani cikkében szapult érdekvédők és civilek részéről - vészjelzéseket arról, hogy a KLIK létrehozása és kaotikus működtetése milyen károkat okoz nap, mint nap.

Nem aggódott akkor sem, amikor mindenféle társadalmi egyeztetést nélkülözve a Köznevelési törvényt és annak módosítását, a KLIK létrehozását vagy éppen a pedagógusok etikai kódexét megszavazta a Parlamentben, most viszont

„…aggaszt a vita élessége és annak hangneme. Az önjelölt érdekképviselők kérlelhetetlensége a kormánnyal szemben és az, hogy (és ahogy) a gyerekeket is bevonják a konfliktusba, olyan harci eszközök, amelyek az elmúlt 26 évben ismeretlenek voltak.”

Emlékeztetni szeretném arra, hogy 26 évvel ezelőtt ezt azért másként gondolta még.

Ön 18 éves sem volt még, amikor végzős diákként, de már friss fidesz tagként a Budai Nagy Antal Gimnázium akkori – még az un. átkosban kinevezett – igazgatónőjének lemondását követelve tüntetett annak lakása előtt többedmagával. Azok voltak ám a szép idők! Bátor tett volt ez akkor - 1990-ben a rendszerváltás hajnalán - egy érettségi előtt álló diáktól.

Sajnos 26 évvel később már aggódik emiatt. Amikor volt tüntető diákként, gyakorló pedagógusként, képviselőként valami hasonló nemes célért kellett volna kiállnia egykori alma matere mellett a tavaly botrányos körülmények között kinevezett jelenlegi igazgatóval szemben, akkor látványosan a másik (a hatalom) oldalra állt, és felfelé mutogatott, mert….

Mert miért is? 26 éve Ön – a saját szavait idézve - diákként harci eszköz volt vagy csak egyszerűen egy másik világban szeretett volna élni, egyetemen továbbtanulni, biztonságban családot alapítani? Ma miért nem tudja még feltételezni sem, hogy a mai harcos tüntetők nem eszközök, hanem csak áldozatai egy Ön által is megszavazott rossz kormányzati döntésnek?

Aggódását fokozva így folytatja:

„Tény, hogy a kormány viszonylag lassan reagált a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működésével kapcsolatos, jogos panaszokra. Lassan, de nem megkésve, hiszen létrejöttek azok a fórumok, amelyek alkalmasak a párbeszédre és a kiút közös keresésére. Van azonban olyan szakszervezet és olyan, magát civilnek nevező szerveződés, amelyik nem is hajlandó leülni a tárgyalóasztalhoz, hanem diktátumokkal, utcai megmozdulásokkal akar azonnali változásokat kikényszeríteni egy olyan területen, ahol minden változtatás hatása csak évek alatt mutatkozik meg.”

Ebben is van igaza, de megint csak részben. Szintén nem olvastam Öntől aggódó sorokat kerületi iskoláink állami átvételekor holmi diktátumokról ás kikényszerített rapid változásokról, pedig akkor mindezt sokan így élték meg.

Sajnálatos az is, hogy a KLIK működésével kapcsolatos panaszok csak akkor váltak jogossá és érthetővé a hatalom képviselői számára, amikor a tanárok mögött már nem csak a tábla, hanem tüntető állampolgárok tízezrei álltak. Ideje lenne belátni azt is, hogy a párbeszédet és a közös megoldások keresését a szakszervezetek és a civilek vagy a pedagógusok és a szülők nemcsak akkor igénylik jogosan, amikor valamilyen kormányzati hibát ki kell javítani, hanem azelőtt is, mielőtt Önök mindezekről egy nap alatt döntenek a Parlamentben.

Önök évek óta gyermekeink jövőjéről döntenek anélkül, hogy a szakmai javaslatokat egyáltalán meghallgatnák. Akkor az egyeztetések hiánya nem zavarta Önt, most viszont aggódik, hogy nincs kivel egyeztetni.

Nem felháborodni kell azon, hogy a kerekasztal sarkában egyedül ülnek, „magukat civilnek nevező” barátaikkal, hanem oda kell vinni az asztalt a tábla elé. Ez lenne ma az igazi bátorság!

És végezetül: aggódó szemeit Finnország felé fordítja, amikor leírja, hogy

„Sokan mutatnak rá a külföldi példákra, például Finnországra, ahol sok év alatt kidolgozott, következetesen végigvitt reformokkal sikerágazattá tették a közoktatást. Vannak ilyen példák, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy ezeket a reformokat társadalmi egyetértés övezte, és az egymást követő kormányok folytatták egymás munkáját. Akik most a magyar kormányt kényszerhelyzetbe akarják hozni, lehetetlen követeléseket támasztanak, azok nem erre akarják elindítani Magyarországot.”

Ezeket a gondolatokat a Parlamentben kellett volna elmondania öt évvel ezelőtt, például a Köznevelési törvény vitájában. Ott még hiteles lett volna, ma már ez csak Önnek tűnik annak. Finnországot hozza fel példaként, ahol kormányokon átívelő konszenzus alakult ki az oktatás fejlesztéséről, mert felismerték, hogy a jövőről nem lehet egyoldalú hatalmi döntéseket hozni. Önök mégis ezt teszik éveken keresztül.

Most a társadalmi egyetértés hiányát kéri számon a tiltakozóktól és lehetetlen követelésekről beszél. Ön viccel. Ha nem tudná, Ön azt is megszavazta a Parlamentben, hogy ma már sztrájkolni sem igen lehet. A népszavazásról már ne is beszéljünk.

Hol élt Ön az elmúlt években?

Ismerkedjen a valósággal. Jó reggelt!

Budafok-Tétény, 2016. március 23.

-dk-

Egy ki nem adott állásfoglalás a köznevelés mai állapotáról

A kerületi FIDESZ/KDNP frakció a menekült ügyben állásfoglalást fogadott el február 4.-én. Ennek köznevelési "átiratát" olvashatják alább.

 

ÁLLÁSFOGLALÁS

Tárgy: Javaslat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény által meghatározott és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által szakmailag felügyelt oktatási-nevelési feladatok ügyében való állásfoglalásra

Tisztelt Képviselő-testület!

A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) hatálybalépése óta az átalakított, és azóta többször módosított közoktatási rendszer keretei között több százezer magyar diák, egy jövő generációnyi ember kezdhette meg vagy fejezhette be tanulmányait Magyarországon. Ez a folyamat azóta is zajlik. Tőlünk nyugatra, Ausztria irányába a végzett diákok egyre jelentősebb része lépi át naponta a magyar határt továbbtanulási vagy munkavállalási céllal.

Az egyre jelentősebb kivándorlás komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Ez nemcsak a végleges kivándorlás kockázatát növeli, hanem az itt maradó idősebb generációk terheit is. Minden kormánynak kötelessége, hogy megvédje, és itthon tartsa a fiatal generációkat az egész nemzet jövője érdekében.

Természetesen kiemelten fontosnak tartjuk, hogy az emberiesség és a keresztényi szeretet figyelembevételével, minden olyan tanulón segítsünk, aki arra rászorul, aki olyan méltatlan helyzetbe került, hogy saját települési iskolájában a tanuláshoz való joga - az iskolák központosítása és a mindezt óhatatlanul követő szakmai feltételek hiánya és a pedagógusok – saját elmondásuk szerint értelmetlen és indokolatlan - túlterhelése miatt - évek óta korlátozva van. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy bármely diák, bármikor, ellenőrizetlenül a Magyar Országgyűlés többsége által a Nemzeti Együttműködés Rendszerének fenntartása és a közjó nevében történő folyamatos fejlesztése érdekében elfogadott törvényeit, előírásait figyelmen kívül hagyva, a napi testnevelés és énekóra idején, a közúti forgalmat is veszélyeztetve a települések között sétálgasson kedve szerint.

Amikor mindezen intelmek ellenére február utolsó napján mégis a diákok sokasága ellenőrizetlenül áramlik majd tanítási idő alatt közterületeinken, akkor a védelem egyre nehezebb lesz. Az iskolakerülés általánossá válásának veszélye és a diákok szabad kiáramlása Magyarország területéről nem válhat napi problémává hazánkban! Erről már a kerekasztal még állva maradt lovagjai is határozatot hoztak! Még egyszer szeretnénk tehát hangsúlyozni, hogy Magyarország számára első a magyar emberek és azon belül is a magyar diákok biztonsága, ezért minden eszközre szükség van, hogy meg tudjuk védeni az ország határait, a magyar embereket, a magyar diákságot, akár saját maguktól is!

Mindemellett nem készültek még felmérések arra vonatkozóan, hogy a 16 éves korra leszállított tankötelezettség, és a kalandvágyat sajnos már messze elkerülő, tömegessé váló fiatalkori kivándorlás következtében milyen mértékű teher hárulna a családvédelmi és gyermekjóléti intézményhálózatunkra, hiszen a jelenleg hatályos jogszabályi előírásunk szerint a Budafok-Tétény Család- és Gyermekjóléti Központnak kell biztosítania a családsegítést, a családok egyesítését, azok esetleges újraegyesítését, a társadalmi beilleszkedést és a fiatalok sikeres pályakezdést egyaránt. Nem igényel különösebb magyarázatot, hogy mindezen feladatok - a diákok iskolakerülése vagy a fiatalok külhonba történő indokolatlan migrálása miatt - milyen pluszterheket rónak a NER helyi köztisztviselőire. Könnyen belátható, hogy sem a kormányzati, sem pedig a kerületi kormányhivatali szintű intézményhálózat jelenleg még nincs felkészülve arra, hogy gyerekek után nyomozzon tanítási idő alatt vagy pl. környezettanulmány elkészítése céljából hivatalos kiküldetések sokaságát szervezze meg Londonba.

A kötelező iskolába járás és az országon belüli boldogulás kijátszásának veszélye még nem múlt el. Felháborítónak tartjuk, hogy Németország, Ausztria és a Benelux államok irányába további 45 000 magyar diák kíván elindulni a magyar emberek közpénzén biztosított és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) által tökéletesen megszervezett középiskolai tanulmányainak és a gránitszilárdságú tanmennyiség elsajátításával megalapozott sikeres érettségi vizsgájuk befejezését követően.

Továbbra is valljuk, hogy a köznevelési törvény elfogadásával és bevezetésével Magyarország maximálisan eleget tett a gyermekek védelmét és az oktatáshoz való egyenlő hozzáférést előíró nemzetközi jogszabályoknak. Egyes politikusok, tanárok és megtévesztett diákok felelőtlen és meggondolatlan kijelentései végett ellenőrizetlenül kivándorló diákok külföldi befogadása és ottani soros vagy soron kívüli támogatása nem lehet megoldás! Ezért továbbra is szükség van a köznevelési törvény és a KLIK ellen fellépőkkel szemben a - korábbi években már többször sikeresnek bizonyult - békemenet összetartására, a külhonba migrált fiataljaink hazatéréséért kiálló magyar polgárok millióinak támogatására és adatainak feltüntetése mellett támogató aláírásukra.

 

Budafok-Tétény, 2016. február 23.

Orbán Viktor bohócot csinált Budafok-Tétény közgyűléséből!

Orbán Viktor bohócot csinált Budafok-Tétény közgyűléséből!

Sajtóközlemény

 

Alig két hete (2016. február 4.), hogy Budafok-Tétény képviselő-testülete, Szepesfalvy Anna alpolgármester előterjesztésében tárgyalta az „Javaslat az Európai Unió által meghatározott kötelező betelepítési kvóta ügyében való állásfoglalásra” tárgyú előterjesztést, melynek eredményeként az alábbi határozatot el is fogadta Budafok-Tétény képviselő-testületének 10 jelenlévő fideszes képviselője a Jobbik és a Budafok-Tétény Baráti Körök képviselőjének támogatásával:

csatlakozik a Magyar Kormány azon törekvéséhez, mely az ország jövőjét meghatározó, az Európai Unió által kezdeményezett kötelező betelepítési kvóta megvalósítását kívánja megakadályozni. Elutasítja, hogy Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület és Magyarország egész területére akaratunkkal ellentétesen, a világ bármely részéről betelepítéseket hajtsanak végre.”

Mára kiderült, hogy Orbán Viktor – nagyon helyesen – viszont aláírta a menekültek kvóták szerinti elosztását.

Mindamellett, hogy személy szerint üdvözlöm Orbán Viktor döntését, kerületünk közgyűlése lehetetlen helyzetbe került, hiszen a rapid módon elfogadott testületi határozat gyökeresen ellentétes a miniszterelnök múlt heti lépésével.

Nem tudom, hogy a Fidesz támogatói, az utcákon, a kvóta ellen hónapok óta aláírást gyűjtő aktivisták, és maga Szepesfalvy Anna alpolgármester - aki az amúgy gyalázatos előterjesztést frakciótársaival közösen jegyzi, - mindezt hogyan élik meg, de azt tudom, hogy tűrhetetlen, hogy Orbán Viktor – már elnézést a kifejezésért – bolondot csináljon egy települési közgyűlésből!

Ezért elvárom Karsay Ferenc polgármester úrtól, hogy a nemtelen helyzetet haladéktalanul oldja fel!

  • A februári állásfoglaláshoz hasonlóan, a soron következő képviselő-testületi ülésen fogadjon el Budafok-Tétény közgyűlése egy újabb határozatot, melyben visszavonja februári állásfoglalását, és egyben üdvözli Orbán Viktornak a betelepítési kvóták ügyében hozott ésszerű döntését.
  • Amennyiben polgármester úr továbbra is ragaszkodik a betelepítési kvóták ügyében hozott testületi határozathoz, úgy Budafok-Tétény képviselői határozatban szólítsák fel Orbán Viktort, hogy kérjen bocsánatot városunk közgyűlésétől, és a továbbiakban tartózkodjon tőle, hogy politikai céljai, permanens „szabadságharca” legitimálására Budafok-Tétény képviselő-testületét használja fel!  

Budafok-Tétény, 2016. február 22.

Perlai Zoltán

önkormányzati képviselő

Demokratikus Koalíció

Feladat teljesítve!

A Képviselő-testület 2016. február 4-én határozatban állást foglalt az Európai Unió által meghatározott kötelező betelepítési kvóta ügyében. A határozat értelmében a Képviselő-testület Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés j) pontja alapján csatlakozik a Magyar Kormány azon törekvéséhez, mely az ország jövőjét meghatározó, az Európai Unió által kezdeményezett kötelező betelepítési kvóta megvalósítását kívánja megakadályozni. Elutasítja, hogy Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület és Magyarország egész területére akaratukkal ellentétesen, a világ bármely részéről betelepítéseket hajtsanak végre. Az előterjesztéshez a Jobbik képviselője módosító indítványt nyújtott be.

A DK képviselőjeként már a napirend tárgyalását sem támogattam, így amikor ennek ellenére a napirend tárgyalása mégis megkezdődött, szót kértem és jeleztem, hogy sem a napirend vitájában, sem a határozathozatalban nem kívánok részt venni. Ennek indoklásaként egy állásfoglalást osztottam ki a jelenlévő képviselőknek.

Az állásfoglalás lényege, hogy a DK képviselőjeként nem kívántam részt venni olyan komédiában, melynek során egy Önkormányzat képviselő-testülete döntésével mondjon véleményt vagy foglaljon állást egy olyan hatályos magyar törvényről, amely Magyarország Kormánya számára ad feladatot.

Önkormányzati képviselőként mindannyian arra esküdtünk fel, hogy Magyarország törvényeit betartjuk és betartatjuk, nem pedig arra, hogy egy elfogadott törvény végrehajtására buzdítsuk a Kormányt!

A Városházi Híradó február elején megjelent számában leírtam, hogy a DK milyen álláspontot képvisel az ügyben:

"...A DK egyetért az Európai Unió külső határainak hatékonyabb közös ellenőrzésével, a titkosszolgálatok közötti együttműködés, az embercsempészek elleni fellépés, valamint a terrorelhárítás eredményességének fokozásával, Európa és az európai polgárok védelme érdekében...A DK nem asszisztál egy kötelező pártutasítás végrehajtásához. Így tettünk a Budai Nagy Antal Gimnázium igazgatóválasztása kapcsán is, amelybe a fideszes képviselők pont a hatáskör hiányára hivatkozva nem szóltak bele – szintén pártutasításra. Csak hogy világos legyen mindenki számára a fontossági sorrend! Ma Magyarországon sok ezer euróért magyar állampolgárságot kapott oroszból több van, mint szíriai menekültből. Ma sem tudjuk, hogy az 5 év alatt több ezer állampolgárságot és szavazati jogot kapott határon túliak közül hányan is laknak kerületünkben. Miközben tanáraink megalázottak és gyermekeink oktatása kerül naponta veszélybe, miközben orvosok, nővérek menekülnek kórházainkból és életünk, gyógyulásunk kerül percről percre veszélybe, akkor nem gondoljuk, hogy bármely településen a "migránsáradat" a legnagyobb veszély. A magánnyugdíjunk "megvédése" óta pedig egyébként is tudjuk, hogy mit jelent a Fidesz védelme."

A menekültválság kezelésére hivatott, a képviselő-testület elé került - és a fideszes képviselők látványos támogatásával elfogadott - lelkesítő határozat biztosan nem oldja meg a problémát.Egy olyan testület döntése által meg pláne nem,amely testületnek az ügyben sem jogköre, sem hatásköre, sem feladatköre nincs, Mindezt a képviselő-testületi ülésen az LMP-s képviselőtársam kérdésére az önkormányzat jegyzője is megerősítette.

Az ügy "méltó" zárásaként az Önkormányzat kiadott egy az 50-es éveket idéző közleményt, melyben persze szó sem esik arról, hogy a lelkesítő határozatot a DK képviselő kivonulása után, az MSZP-s képviselő szavazata nélkül és az LMP-s képviselő ellenszavazatával fogadták el. A szavazásban nem vett részt a távollévő polgármester sem, sőt az egyik Erdélyből áttelepült fideszes képviselőtársunk sem. Utóbbinak nyilván kényelmetlen lett volna a komédiához csatlakozni. 

Sajnálatos, hogy olyan ügyekben, amelyekben a kormány döntéseivel szemben kellene megvédenünk magunkat, a fideszes képviselők már nem mutatnak ilyen aktivitást. A Budai Nagy Antal igazgatói kinevezése elleni tiltakozáskor például elkelt volna a segítségük.

Ők akkor csendben szurkoltak a kormánynak.

 

 

 

süti beállítások módosítása